Az Ultra Supra Veterán Firmák díszes koszorúja úgy határozott, hogy van miért ünnepelni 2017. november 3-án, Dorogon. Ugyanis immár ötven éve, hogy az ipariak szakestély keretein belül éltetik a selmeci diákhagyományok szellemiségét, és egyúttal természetesen diskurálnak a szakma aktuális kérdéseiről is.

Az idei nyár lezárásaképpen Bosznia-Hercegovinában töltöttünk néhány napot, ahol kipróbáltuk a vadvízi evezést, és csemegéztünk egy keveset a balkáni konyhából is.
Az utazás alatt természetesen szebbnél-szebb tájakban gyönyörködhettünk, és megtapasztalhattuk a keleti és nyugati kultúra sajátos találkozását.

 A Temze északi partján, Westminster városrész szívében nyújtózkodik el fenségesen az angol parlament, amely az egyik legrégebbi múlttal rendelkezik Európában és már egy ideje az UNESCO világörökségi listáját is gazdagítja. Ugyanakkor az Egyesült Királyság országházát még a Westminster-palota névvel is szokták illetni. Az ilyen alapvető tényektől kezdve, a folyosói anekdotákon át, sok minden kiderült a Parlamentlátogatás London lelkes, és energikus kalauzának hála.

A Londoni Természettudományi Múzeum remek kikapcsolódást, és bőséges látnivalót kínál a látogatók számára az őslények, ásványok, növények, és napjaink állatfajtáiból. Mindez ingyenesen elérhető a South Kensington metróállomástól nem messze. De, a rendszeres látnivalók mellett, egy másik, alkalmi kiállításra szeretném felhívni a figyelmet most. A nyár folyamán az épület mellett, a ’Keleti pázsiton’ megtekinthetőek testközelből a bolygó egyik legnépszerűbb rovarai a pillangók. 

Ha valaki különleges kulináris élvezetre vágyik, és ezt az élményt ráadásul egy csodálatos panorámával szeretné teljessé tenni, annak a London Bridge-nél ékeskedő, The Shard of Glass éttermeit tudom ajánlani. Nem fogja megbánni! Arra viszont lehet készülni, hogy itt az árak is magasan vannak.

Az aprócska sziget politikailag és kulturálisan Portugáliához tartozik, azonban az anyaországtól több mint 900 km-re Délre található, egy „magasságban” Marokkóval, így földrajzi értelemben már Afrikához tartozik, ugyanakkor a Kanári-szigetektől Északabbra fekszik.
S, hogy egész pontosak legyünk Madeira-szigetekről van szó, ugyanis négy kisebb sziget található a szomszédságban, melyek közül csupán Porto Santo rendelkezik lakossággal (kb. 5000 fő).

Régóta halogattam már ennek a témának az összefoglalását, pedig pár éve, nyáron rengeteget foglalkoztam a dologgal – na meg már korábban is.
De most, végre elszántam magam, hogy néhány hasznos információt megosszak a nagyérdeművel, a saját tapasztalataimból és az általam használt forrásokból. Reméljük hasznosak lesznek!

A kiállítás, melyről a Telegraph is úgy irt, hogy muszáj látni; a portrék, amelyek bevonultak művészettörténet felejthetetlen alkotásai közé, és egy ember története képekben – is – elmesélve, akit egész egyszerűen úgy emlegetnek, hogy Picasso.

Életem második síelős élményéből szeretnék néhány momentumot kiragadni, és megosztani a kedves olvasóközönséggel. Ausztriában jártam ezúttal, a Graztól Nyugatra található, kis síparadicsomban Salzstieglben.

Augusztus legvégén látogatott Budapestre a reggae műfaj egyik legnagyobb alakja, Damian ’Jr. Gong’ Marley. Akinek nem mondana sokat a név, elárulom, hogy Bob Marley egyik fia (utolsó előtti gyermeke), aki folytatja apjának az útját, és már tizenhárom éves kora óta, a zenén keresztül igyekszik megteremteni a békét a világban…

Az Abbey Road, London észak-nyugati részén található, Westminster megyében. Az 1970-es év előtt csupán az EMI (a világ negyedik legnagyobb lemezkiadója) hangstúdiója miatt volt ismert, és érdekes a vidék. Viszont, a ’69-es évet követően, mikor a Beatles rögzítette az utolsó (az utcával azonos nevet viselő) stúdióalbumát, és fotó formájában is megörökítette  (augusztus 8-án) a környék egyik jellegzetes gyalogos átkelőjét, már, mint turisztikai látványosság szerepel az útikalauzokban.

Már véget értek a „forró” nyári napok Londonban, és mindenki egyre jobban értékeli a napsütéssel teli délutánokat, és reménykedik, hogy kitart a jó idő – legalább hazáig…

Indulás, utazás

Idén nyáron (július), életemben másodjára látogattam Romániába; mikor első alkalommal volt szerencsém a környéken járni, akkor igen fiatal voltam, és buszos kiránduláson vettem részt, tehát más jellegű benyomások értek akkor. Most, autóval indultunk, hajnalban, hogy a nagyjából nyolc órás utat minél hamarabb letudjuk. Nem tudtuk le olyan hamar…

Mindenek előtt szeretném megköszönni a türelmet azoknak, akik alkalomról-alkalomra olvassák gondolataimat, és visszajelzést is adnak felőle. Legnagyobb igyekezetem ellenére sem tudtam többet foglalkozni sajnos az írással, illetve a fotókkal, de a szándék végig kísértett, s most végre, valahára eljutottam idáig. Ugyan most sem eresztettem bő lére a mondandóm, de remélem a fotók mindenkit kárpótolnak érte. Szóval kellemes nézelődést!

Lassan egy hónapja, hogy megint a szigetország felé vettem az irányt, amelynek utcái a brexit agitátoroktól hangos. Hiszen napokon (június végén) belül sor kerül a szavazásra, amely meghatározó lesz sok ember számára. Egyelőre úgy fest, hogy a lakosság többsége a kilépés felé hajlik – annak ellenére, hogy a kül-, és belpolitika is az maradás mellett érvel, folyamatosan.

Gyógynövényekről, és azok szárított alkalmazásáról (drogokról), illetve hatásairól tartott előadást Molnár Imola természetgyógyász-fitoterapeuta, a pilisvörösvári Szív-varázs közösségi térben, amely egyébként ekkor ünnepelte egy esztendős fennállását is.

Első szabadulós játék volt, amit játszottam, de bevallom őszintén, hogy ahogy egyre közelebb kerültem a starthoz, úgy fokozódott bennem az izgalom.
A játékvezető szigorú, kimért, és tudatos volt; ugyanakkor biztosított mindenkori támogatásáról, de ahogy elhagyta a helyiséget tudatosult bennünk, hogy innentől kezdve csupán magunkra számíthatunk. Öten vágtunk neki a safe house-nak.

Ragyogó napsütéses időben vettük az irányt Klastrompuszta felé, március 14-én délután. A Pilis nyugati felére kapaszkodtunk egészen a Legény-barlangig, illetve a közelben lévő Leány-barlanghoz is át mentünk.

Szabó Gyuri bácsi még tavaly októberben látogatott el Esztergomba, ahol telt ház fogadta a Szent Adalbert Központban, Gyógynövényekkel az energikus létért… című előadásán.
Több százan voltak kíváncsiak Bükki füvesember tanácsaira, hogy megóvják egészségüket, és legalább ilyen szép kort megélhessenek, mint Gyuri bácsi.

Az idei évben viszonylag korán elkergették a telet a busók, így már február 9-e után véget ért a farsangi szezon, és lehet készülni a Húsvétra.
Na, azért ennyire ne szaladjunk elébe a dolgoknak. Szóval, mint már sok éve, idén is szervezett a Dunaújvárosi Főiskola Egyetem nagymultú asztaltársasága, a CSAK túrát húshagyó keddre, hogy a kereplős, maszkos, szőrös busókkal együtt lehessen melegebb éghajlatra küldeni a hideg telet.

Születésnapi hupákolásra lettem hivatalos a hét második felében, s gondoltam szívesen köszöntöm rég nem látott évfolyamtársat, így kerültem szombat este Pestre. Házibulika, szolidan nyolcig, mert aztán asztallal vártak a Wesselényi sarkán, a tisztelendő atya új kultúrotthonában.

Az augusztusi hosszú hétvégére újra felpezsdült a Balaton Sound helyszíne, vagyis Zamárdi. A partszakasz ugyan az volt, csupán a felosztás módosult némileg, aminek voltak praktikus momentumai, de voltak apróbb, bosszantó dolgok is.
Az időjárás nem volt trópusi, de bulizásra ideális, s mindenképp barátibb, mint a tavalyi Strand alkalmával. Következzen néhány gondolat a fesztivál élményekről.

Egy szimpla siófoki nyaralásnak indult ez a júliusi hétvége, aztán egyik pillanatról a másikra azt vettem észre, hogy Zamárdi felé robogok a vonaton... Következzen néhány benyomás az idei 'soundról.

A 84. – magyarországi – gyereknapot megelőző szombaton gyűltek össze kicsik és nagyok, szélesek és vékonyak, magasak és alacsonyak, hogy a sok éve tartó hagyományt tovább vigyék Dunaújvárosban. Ez nem más, mint a Parázs-varázs, a városi grill parti, ahol egyszerre több ezer ember süt, főz, eszik iszik.

Egerben tartotta idén az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület az éves küldöttgyűlését, amelyet immár 105. alkalommal rendeztek meg a szakma képviselői. Egyúttal a hétvégén a három ősi szakma (bányász, kohász, erdész) találkozójára is sor került, amely 10 éves múltra tekint vissza.