Ha valaki különleges kulináris élvezetre vágyik, és ezt az élményt ráadásul egy csodálatos panorámával szeretné teljessé tenni, annak a London Bridge-nél ékeskedő, The Shard of Glass éttermeit tudom ajánlani. Nem fogja megbánni! Arra viszont lehet készülni, hogy itt az árak is magasan vannak.

A majd’ 310 méteres felhőkarcoló, amely Nyugat-Európa legmagasabb épülete, számos lehetőséget kínál mind a londoni polgárok, mind pedig a turisták számára. Akinek a pénztárcája megengedi, akár lakást is vásárolhat magának a 72 szintes épületben: az árak egymillió fonttól kezdődnek, és a határ a csillagos ég.

Az, aki csupán a kilátásban szeretne gyönyörködni, persze jóval olcsóbban is megteheti. A felnőtt jegy ára 26 fontnál kezdődik, és ezen felül lehet különböző szolgáltatásokat igénybe venni, úgy, mint a ’pezsgős kirándulás’, esetleg idegenvezetéssel kiegészített túra, vagy a London nappali és esti arcát is bemutató nézelődés. Ezeknél az extra szolgáltatásoknál közel 10 fonttal kell többet fizetni fejenként. Bármely lehetőségre tudunk jegyet vásárolni az interneten, de a helyszínen is készségesen állnak rendelkezésünkre (az iroda a Joiner Street felől közelíthető meg), a nyári időszakban reggel és este tíz óra között. Más programok is várják az érdeklődőket, ezekről a theviewfromtheshard.com honlapon lehet többet megtudni.

A mi baráti társaságunk úgy gondolta, hogy ha már ennyit fizetnénk csupán a kilátásért, akkor inkább együnk is valami finomat. Az éttermek, bárok a 31. emelettől kezdődnek, és e fölött található az épület hotel részlege is. A Shardban hat étterem működik, melyek különböző kultúrák ízvilágát követve igyekeznek a vendégek kedvében járni.

Választásunk a Shangri-La Hotelhez tartozó Ting étteremre esett. Az első alkalom volt, hogy olyan helyen vacsoráztam, ahol közben élő zene szólt. A kellemes és tágas étteremben szerencsére ablak mellé kaptunk helyet, így a pompás kilátás már adott volt a jó élményhez. A kiszolgálás udvarias és figyelmes, minden tekintetben kifogástalan.

Az italrendelést követően egyből főételt rendeltünk. Az á la cart étlapon mindössze nyolc fogás szerepelt, ez már előre sejtette, hogy valószínűleg eltart egy darabig az ételek elkészítése.

Asztaltársaságunk a kacsa, bárány, fekete tőkehal, illetve a homár mellett tette le a voksát. Az italrendelést követően kenyér és vaj került az asztalra, de amint az ételrendelést is felvette a kedves indiai úriember, hamarosan kaptunk egy kis előételt, ami egy aprócska dunsztos üvegben érkezett, és valamilyen krémes céklalé volt. Örömmel vettük a kedves gesztust, ugyanakkor egyre jobban vártunk a főételeket, melyek kisvártatva meg is érkeztek. Ahogy sejteni lehetett, nem vitték túlzásba a tányérok megpakolását, ellenben az ízek remekül harmonizáltak: a bárány mellé padlizsán, paradicsom és csicseriborsó került a tányérra, a kacsa lila káposztával és hibiszkusszal érkezett, a hal és a rák mellé szintén járt egy kis édeskömény, illetve vajjal és körivel ízesített mártás.

A főfogások után néhányan desszertet is rendeltek, volt közöttük karamellás tortaszelet, illetve gyümölcskehely is, a többség véleménye szerint ez utóbbi bizonyult a legjobb választásnak.

Végeredményben egy ínycsiklandozó vacsora részesei lehettünk, miközben gyönyörködhettünk London fényeiben, és olyan kiszolgálásban, élményben volt részünk, ami nem mondható mindennaposnak. Persze, aki csupán egy italra ugrana be, vagy szimplán körülnézne az üvegszilánk magaslatából annak is csak ajánlani tudom ezt a kiváló élményt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.