Abban a nagy szerencsében volt részünk, hogy a moszkvai útról már a nagyközönség által is jól ismert Dalma, épp az elmúlt fél évet Osloban töltötte munkahelyi kötelezettségek miatt. Még el sem kezdődött a kiküldetése, de már meg voltunk hívva egy hosszú hétvégre Norvégiába. A nyár igazán mozgalmasan telt, amiben volt költözés, néhány legénybúcsú, és lakodalom is, így nagyon nyaralásra nem jutott idő. Viszont a WizzAir októberben indította elsőként a Luton – Oslo közvetlen járatait, így ezekre meglepően kedvezményes áron tudtunk foglalni helyet. Aztán, ezt a néhány napos osloi kiruccanást megspékeltük még egy repülőúttal…

Az év legmelegebb napján látogatott a francia hip-hop duo Camden Townba, hogy felrázzák a bágyadt közönséget és egy adag friss zenei élménnyel örvendeztessenek mindenkit!

P30

Címkék: születésnap P30

2019.08.01. 20:59

Ugyan már nem annyira friss a dolog, de még mindig aktuális. Vagyis az, hogy immár harmadik évtizede, hogy boldogítom a körülöttem lévőket ilyen vagy olyan formában.

petike_01_copy.JPGAzt hiszem mindenkinek más elképzelése, megítélése van ezzel a mágikus számmal kapcsolatban. Nos, a sok misztika ellenére nem érzem azt, hogy rajtam olyan sokat változtatott volna ez a szüli-nap. Mindenesetre szeretném megköszönni – ebben a formában is – mindenkinek aki személyesen részese volt annak a csodás napnak, és azoknak is akik gondoltak rám, és ezt ki is fejezték ilyen, vagy olyan formában. Csodásak vagytok!

Sajnos nem engedte valamiért a honlap szövegszereksztője, hogy egy cikkbe publikáljam a törénetet, mert valami mindig lemaradt a végéről. Ezért bontottam ketté a szöveget, no, meg így talán emészthetőbb is a sok-sok információ.

Lássuk akkor a nyaralás második felvonását!

Eredetei terveink szerint egy másik kontinens, másik országát látogattuk volna meg nyaralás címszóval, de amint telt az időt, sajnos rá kellett jönnünk, hogy nincs még elég aranyrög az ágy alatt, és a kaparós sorsegyek sem változtatták meg jelentősen az eddigi életmódunkat. Így, a mások által csupa jóval illetetett Máltát tettük fel üdülési tervünk listájának élére. Megmondom őszintén, azon az ajánláson túl, hogy „Jaj, nektek biztos nagyon tetszeni fog!” nem sok mást tudtam a szigetről, na persze még a „kereszt(esek)ről” is hallottam, de így nagyjából ennyiben ki is merült a tudomány nálam. Persze, kénytelen voltam jobban beleásni magam a témába, így néhány utazási blogon kezdtem el kutakodni, és szerencsére egy, a húgomtól kapott – majdnem napra kész (2006) - útikönyv is sokat segített.

Kicsit meseszerű tényleg a történet, már ami a videóklip megvalósításági vezető utat jellemezi. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a legtöbben nem is tudják, hogy miről is beszélek most valójában.

Régi vágyam vált valóra augusztus végén, mikor ellátogathattam a Nyugat-Londonban található Notting Hill kerületbe, az ott hagyományosan megrendezésre kerülő karneválra. Ez a zenés-táncos felvonulás már több mint fél évszázada a helyi karibi közösség egyik meghatározó eseménye, és népszerűsége egyre csak növekszik. Ami azt jelenti, hogy a hosszú hétvége alatt több millió(!) látogató is megfordul a környék utcáin.

 

Unfortunately, we didn’t manage to buy an usanka. But let’s see why we went to Moscow in March, before the elections in the first place. Everything started with a chat in London, in December.

Ezúttal a keleti partvidéket választottuk, hogy a forró angliai nyarat egy kis felfrissüléssel törjük meg. Az ötletet, hogy Margate városát látogassuk meg az egyik kedves munkatársamtól kaptam, mivel nemrég járt ő is ott.

Rövid beszámolóval jelentkezem, amelyben egy rövid tengerparti élményt osztok meg a kedves olvasókkal. (A rajongóktól pedig eltekintést kérek, hogy ilyen soká tartott a tél – hamarost meglátjátok, tényleg így esett.) Nos, eredetileg csak annyi volt definiálva az utazás előtt, hogy menjünk a tengerhez, aztán ezt ki-ki saját kénye-kedve szerint értelmezte, így nem volt olyan könnyű az indulás, de végül kicsit több mint 4 órányi autókázás után megérkeztünk a csodás partszakaszra, a tengerhez.

 Mottó: „Nagyon hideg van Moszkvában tüllszoknyában” (PASO)

Sajnos usankát nem sikerült vásárolni, de hamarosan az is kiderül, hogy miért, illetve, hogy minek megy az ember egyáltalán március derekán az Orosz fővárosba, az ottani választások előtt. Nos, az egész, egy decemberi beszélgetéssel indult, Londonban.

A decemberi izgalmak után, egy csendes január következett, majd az év második hónapjában újabb izgalmakba vetettük bele magunkat. Hazalátogatás, síelés a sógoroknál, illetve wellness-hétköznap Kelet-Magyarországon. Ezekről a tapasztalatokról szeretnék néhány sorban megemlékezni.

A tavalyi év legvége igen sűrű, és programokban gazdag volt. Sokat gondolkodtam, hogy mindegyik hétvége eseményéről írok egy-egy gondolatot, és beszámolok az élményekről. De, erre sajnos nem jutott elegendő idő, most viszont pótlom a hiányosságokat. Lássuk, hogy mennyire volt mozgalmas 2017 decembere.

Az osztrák electro swing banda The Burning Spider névre keresztelt albumturnéja 2017-es utolsó állomása London volt. Érdeklődőből nem volt hiány, ugyanis a 12 ezres Alexandra Palace küzdőterme csordulásig megtelt december első szombatján.

Az Ultra Supra Veterán Firmák díszes koszorúja úgy határozott, hogy van miért ünnepelni 2017. november 3-án, Dorogon. Ugyanis immár ötven éve, hogy az ipariak szakestély keretein belül éltetik a selmeci diákhagyományok szellemiségét, és egyúttal természetesen diskurálnak a szakma aktuális kérdéseiről is.

img_6820.jpg

Az idei nyár lezárásaképp Bosznia-Hercegovinába töltöttünk néhány napot, ahol kipróbáltuk a vadvízi evezést, és csemegéztünk egy keveset a balkáni konyhából is. Az utazás alatt természetesen szebbnél-szebb tájakban gyönyörködhettünk, és megtapasztalhattuk a keleti és nyugati kultúra sajátos találkozását.

 A Temze északi partján, Westminster városrész szívében nyújtózkodik el fenségesen az angol parlament, amely az egyik legrégebbi múlttal rendelkezik Európában és már egy ideje az UNESCO világörökségi listáját is gazdagítja. Ugyanakkor az Egyesült Királyság országházát még a Westminster-palota névvel is szokták illetni. Az ilyen alapvető tényektől kezdve, a folyosói anekdotákon át, sok minden kiderült a Parlamentlátogatás London lelkes, és energikus kalauzának hála.

A Londoni Természettudományi Múzeum remek kikapcsolódást, és bőséges látnivalót kínál a látogatók számára az őslények, ásványok, növények, és napjaink állatfajtáiból. Mindez ingyenesen elérhető a South Kensington metróállomástól nem messze. De, a rendszeres látnivalók mellett, egy másik, alkalmi kiállításra szeretném felhívni a figyelmet most. A nyár folyamán az épület mellett, a ’Keleti pázsiton’ megtekinthetőek testközelből a bolygó egyik legnépszerűbb rovarai a pillangók. 

img_nh_02.jpg

Ha valaki különleges kulináris élvezetre vágyik, és ezt az élményt ráadásul egy csodálatos panorámával szeretné teljessé tenni, annak a London Bridge-nél ékeskedő, The Shard of Glass éttermeit tudom ajánlani. Nem fogja megbánni!

img_8445_copy_5_shard.JPG

Az aprócska sziget politikailag és kulturálisan Portugáliához tartozik, azonban az anyaországtól több mint 900 km-re Délre található, egy „magasságban” Marokkóval, így földrajzi értelemben már Afrikához tartozik, ugyanakkor a Kanári-szigetektől Északabbra fekszik. S, hogy egész pontosak legyünk Madeira-szigetekről van szó, ugyanis négy kisebb sziget található a szomszédságban, melyek közül csupán Porto Santo rendelkezik lakossággal (kb. 5000 fő). A (fő) sziget paramétereiről még annyit, hogy harmad akkora, mint Komárom-Esztergom megye, és vulkáni folyamatok eredményeképp született ez a csodás „atlanti gyöngyszem”, ahol jellemzően mediterrán éghajlat uralkodik, de egy bizonyos magasság fölött már hegyvidéki az időjárás; illetve látványos különbség mutatkozik hőmérsékletben, és csapadékban egyaránt a sziget északi és a déli része között.

Régóta halogattam már ennek a témának az összefoglalását, pedig pár éve, nyáron rengeteget foglalkoztam a dologgal – na meg már korábban is. De most, végre elszántam magam, hogy néhány hasznos információt megosszak a nagyérdeművel, a saját tapasztalataimból és az általam használt forrásokból.

A kiállítás, melyről a Telegraph is úgy irt, hogy muszáj látni, a portrék, amelyek bevonultak művészettörténet felejthetetlen alkotásai közé, és egy ember története képekben – is – elmesélve, akit egész egyszerűen úgy emlegetnek, hogy Picasso.

img_0039.jpg

Életem második síelős élményéből szeretnék néhány momentumot kiragadni, és megosztani a kedves olvasóközönséggel. Ausztriában jártam ezúttal, a Graztól Nyugatra található, kis síparadicsomban Salzstieglben.

Augusztus legvégén látogatott Budapestre a reggae műfaj egyik legnagyobb alakja, Damian ’Jr. Gong’ Marley. Akinek nem mondana sokat a név, elárulom, hogy Bob Marley egyik fia (utolsó előtti gyermeke), aki folytatja apjának az útját, és már tizenhárom éves kora óta, a zenén keresztül igyekszik megteremteni a békét a világban…

Az Abbey Road, London észak-nyugati részén található, Westminster megyében. Az 1970-es év előtt csupán az EMI (a világ negyedik legnagyobb lemezkiadója) hangstúdiója miatt volt ismert, és érdekes a vidék. Viszont, a ’69-es évet követően, mikor a Beatles rögzítette az utolsó (az utcával azonos nevet viselő) stúdióalbumát, és fotó formájában is megörökítette  (augusztus 8-án) a környék egyik jellegzetes gyalogos átkelőjét, már, mint turisztikai látványosság szerepel az útikalauzokban.