Születésnapi bulira invitáltak az aranyos kis (vagy inkább közepes?) városba kedves barátaim, Wellingboroughba. A település Londontól Északnyugatra található, mintegy 65 mérföldnyire (~100 km) Northamptonshire megyében. Péntek esti csúcsforgalomban indultam St. Pancras pályaudvarról.

Aki tervezi a közeljövőben, hogy erre a vidékre látogat, semmiképp ne tegye ebbe az időszakban, mert majd’ egy napi minimálbér az ára (vonattal). Hét perc késéssel indult végül a Leeds-ig közlekedő szerelvény, amire már hatalmas tömeg várt jóval korábban is. Az első három (pontosabban utolsó) vagon első osztály, majd pedig abc szerint a különböző kocsik. Őszintén szólva nem tudtam eldönteni, hogy mi a különbség, mivel hamar leültem egy üres helyre. Bár a fejtámlából kilógott egy cetli „reserved” felirattal, de nem igazán zavartattam magam. Végül nem is jött senki, akinek oda szólt volna a jegye, így nyugodtan vonatoztam a célállomásig. Nem igazán hozta be a késést a vonat, így az eredetileg 40 perces út közel egy óráig tartott, nincs probléma, megérkeztem. Friss vidéki levegő és szemergő eső fogadott, két kedves cimborámon kívül, akik nem rég fejezték be az állítólag igen kiváló vacsorát az egyik helyi „pecsenyésnél”. Estére még pár ale-sör ízlelése és pihenés a remek lakásban, amiben nincs szék.

Másnap sokáig alvás (egészen negyed 9-ig!), ízletes kávé a helyi presszós lány jóvoltából, aztán mivel a házigazdák szétszéledtek, így a régi-új ismerősökkel bandázás a városban. Kinézetre és stílusra nem sokban különbözik Londontól. Annyi, hogy nincs mindegyik lakóház aljában egy Sainsbury's vagy Freddy's chicken és épp ezért a járdán is lehet normálisan közlekedni. London után tényleg egész falusias. Furcsa még, hogy a boltokban angolok szolgálnak ki és, hogy az árak sokkal kedvezőbbek, átlagosan harmadával olcsóbbak a dolgok, ahogy megfigyeltem. Persze az egy fontosba ugyan annyit kell fizetni :).
De mondjuk egy egész konkrét példán bemutatva: A hozzánk közel eső muswell hill-i fotós boltban 15 font körül talál az ember képkeretet. Wellingborough-ban 5 fontnál olcsóbban jutottam hozzá. De, az élelmiszerboltban is átlag 1-2 fonttal olcsóbb minden, mint a fővárosban. De nem is ez a lényeg, hanem a kisvárosi hangulat! Szóval körülnéztünk a helyi plázában meg a környező utcákban –ennyi a napi kultúrprogram gondoltam negédesen. Végül mire felkerekedtünk, hogy legkedvesebb születésnapos lányunkat meglátogassuk a munkahelyén egy helyi látványosságba botlottunk – Wellingborough carnival. Felvonulás, amelynek az élén a rendőrzenekar nyomta a Rendőrakadémia jól ismert ritmusait, be kell vallanom, ez kifejezetten jókedvre derített. A zenészeket egy szürke Toyota terepjáró követte, amire egy hatalmas kidíszített, virágos utánfutó volt aggatva. Rajta négy szépséges (már amennyire az angol lányok szépek lehetnek) tinédzser ’szépségkirálynővel’, na ez még dobott a mosolyomon!. Őket követte az egyszemélyes hadsereg! Egy ősz, napszemüveges elektromoskocsis, öregasszony, aki, mint később következtettem a ’Royal British Legion’ kiváló embere volt. Vagyis csak gondolom a sok kitűzőjéből, meg a kocsi elején található transzparensből, amin feltüntették azt is, hogy immáron 100 éves az I. világháború. Nem nagyon értem, hogy ez miért annyira büszkeség, de ezt a filozófiai témát nem akarom kifejteni bővebben. Inkább vissza a látványhoz, hisz abból volt bőven. Következtek a helyi mazsorettesek, akik ugyan aranyosak voltak a maguk nemében, de majdnem teli szájjal röhögtem rajtuk, mikor először megpillantottam őket. A 12 éves, duci, nem szép lányok, elvörösödött fejjel a csapat elején, elhanyagolható „szakmai” tapasztalattal menetelnek, akiket az 5 éves korosztály követ még kevesebb összhanggal – ők legalább cukik voltak. Számomra ez volt a csúcspont, szerencsére még 3-4 ilyen csapat képviseltette magát, akik nem voltak különbek, így abszolút megérte a látványosságot! Voltak még kalózok, meg Disney figurák, illetve karatésok és karneváli maskarába bújt színesek is. Az egész felvonulásban a pláne, hogy mindegyik csapattal ment 2-4 ember, színes műanyag vödrökkel, s az út szélén álló tömegtől várta az adományokat! Úgy tűnik, hogy ez teljesen bevett szokás errefelé, mivel a helyiek már zacskóstul bámulták a tömeget. Gyűjtötték az apró penny-ket és adakoztak, dobáltak. Csodás! Akkor néztem nagyokat, mikor ezt úgy fokozták maximumra, hogy jött egy kamion, aminek az utánfutója üres volt, az oldalán pedig hatalmas molinó, hogy ide dobd a pénzt, vagy valami hasonló felirat. Az emberek (főleg persze a gyerekek) pedig szó szerint szórták a pénzt! Elgondolkodtató jelenség.

Sok újdonságot nem tartogatott a karnevál, így a város híres, neves vendéglőjébe a Jenny’s-be pillantottunk be, hogy éhségünket csillapítsuk. Rendezett környezet, kiválós felszolgálás, aranyos vendéglátók és remek személyzet! A kaja is jó volt!

Szóval legkedvesebb vendéglátónk, Zs. a ’very busy’ délután után sem pihent sokat, ellenben megivott egy kis Jägert a szívgyógyszerre és fel sem tűnt neki, hogy már megint pörög, de ekkor már otthon, kibővült vendégsereggel, jobb hangulatban. Készül a burger, fogy a Pimm’s. S előkerültek az átmeneti bajuszok, amik feledhetetlen perceket okoztak, hosszú órákon keresztül. A hétvége legjobb befektetése, az tuti. A házibuli lassan átalakult kerti grillezésé, méghozzá pár utcával följebb. Itt még apróbb rendezkedés, tűz csiholás, jég beszerzése, alkoholos italok behűtése, stb., de végül minden kiválóan haladt. A zenét a 4G-nek és a bluetooth-os okosórának köszönhettük, na meg a hangulatfelelősnek, Ferinek. Az ízletes húsokat a főszakácsnak Eleknek köszönhettük, és a hab a tortán(mindenhol!) pedig Kata műve, részben. (:

Az itt történt eseményeket nem részletezném, hiszen minek is firtatni, aki ott volt szemmel láthatóan jól érezte magát. Csupán egy apró szösszenet éjfél utánról.
„Sej, haj akáctree, falling is the leaf…” vagy „Golders rain my family, golders rain the beutyfull little house, na,na,na,na…”

Remek élmények, csodás emlékek! Köszönjük!

További fotók (főleg a karneválról).

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.