Tudatos hétköznap sorozatom következő állomása a lépcső mászással kapcsolatos. Nem egyszerű a dolog, ugyanis a lépcső mesterséges kreálmány. A fejlődéstanban is külön korhoz kötik ezt a képességet; a három éves gyerektől már mondjuk elvárható, hogy tudja váltakozó lábbal megtenni a fel és le vezető távot, de bizony nem olyan könnyű az.
Aki kertes házban él annak egy picivel könnyebb, de aki nap mint nap mondjuk a 4. emeletre caflat annak meg kell küzdenie a lépéssekkel, s bizony ezt is lehet hasznosan tölteni.

Eleve kezdjük azzal, hogy testmozgásnak, és mint egészségünk megőrzése érdekében véghez vitt mozgásra tekintünk a lépcsőzésre. S akkor kezdjük el!

Első lépés (megkezdése előtt), vegyünk mély levegőt, és tudatosítsuk magunkban célunkat, azaz, hogy most lépcsőt fogok mászni, és könnyedén feljutok a 9. emeletre.

Második lépés, jobb lábát a bal után, semmi extra, azonban itt jön képbe a tudatosság. Azaz, figyeljünk a lélegzetvételre! Orron keresztül, igyekezzünk mélyen a gyomrunkba venni a levegőt. Ez két okból is jobb, egyrészt sokkal jobban eloszlik a szervezetben az oxigén, másrészt akaratlanul is figyelnünk kell a helyes testtartásra.

Harmadik lépés, a gyakorlás. Ezt az ember megcsinálja egyszer, vagy eszébe jut egy héten kétszer, az már valami, de igyekezzünk minden alkalmat megragadni annak érdekében, hogy így járhassunk, kelhessünk a lépcsőházakban,
és egyáltalán bárhol, ahol lépcsővel találjuk szembe magunkat.

Jó lépcsőzést!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.