Talán mindenkivel előfordult már, hogy hatalmas várakozás előzte meg a karácsonyt. Vásárlási láz, boltról boltra, listáról listára jutva. Aztán fenyőfavásárlás (na persze a műfenyő is szép), esetleg, mint nálunk a szobafenyő kinevezése, és megtisztelése eme titulussal. Aztán a sütés, főzés, amiben ugyan nem vesz mindenki egyaránt részt, de annak hatásait tapasztalhatja. Ha anyu ideges, mert nem lett eléggé ropogós a hal, vagy száraz lett a pulyka, akkor aztán volt nemulass… Egyszóval a nagy karácsonyi készülődés.

Nos, megmondom őszintén nálam az említett ceremóniák az évek során egyre kisebb teret nyertek. Lehet, hogy a tömeg hektikussága, türelmetlensége, ami eltántorít, vagy egész egyszerűen azért, mert „mindenki” ilyenkor akarja bepótolni az egész évi szeretet, és odafigyelés csomagot. Talán a kiábrándító szó a legjobb erre a keresztény vásárlási dömpingre, amit ráaggaszthatok, mintegy csúcs díszként. A neheztelésem ellenére nagyon jól éreztem magam az ünnepek alatt, és igazán hálás vagyok, mert tényleg gondtalanul teltek. Viszont az áhítat, a varázslat nem lebegte körül lelkemet, s ez persze nem az adott körülményeknek volt köszönhető.

Egy, azonban mégis ünneplőbe öltöztette szívem a piros betűs után, s az nem más volt, mint a Viskó.  Ugye paradox hangzik a dolog, hogy ilyen egyszerű, kopár kis épület micsoda csodát válthat ki mindenkiből. Pedig ha az ember szán rá egy kis időt, akkor gyorsan utána járhat a szóban forgó irománynak (The Shack) aminek történetét William P. Young írta meg, egy barátja inspirálására. A történetben egy szerető apát, és annak családi mozzanatát láthatjuk a korlátolt elméjének görbe tükrén keresztül. A nehéz gyermek kor, és a szabad fiatal éveket követően egy idillikus családi hangulatba csöppenünk. Viszont egy átlagos kora őszi kiruccanás mindent megváltoztat. A legkisebb lány gyermek, Missy – szinte – nyom nélkül eltűnik, és kezdetét veszi a hajsza… A keresése sikertelen; a remény halovány ködbe burkolódzik, és magával ragadja főhősünket, Mack-et is. Aztán egy rövid üzenet mindent megváltoztat, és eljutunk a történet fő színterére, az először nagy, hideg hóval fedett kis Viskóhoz. Ez egy sorsfordító találkozásnak lesz a színhelye, s hamarosan a dolgok kezdenek a fejük tetejére állni, de még inkább kikristályosodni…Az ember innentől kezdve nem tudja, hogy higgyen-e a szemének (képzeletének), mégis ha egy kicsit nyitottak vagyunk fantasztikus érzéseket tapasztalhatunk.

Igazából nem szeretnék semmi konkrétat elárulni, vagy előrevetíteni a regényből, inkább tiszta szívemből ajánlanám mindenkinek, hogy járjon utána. Olyan alapvető dolgokkal szembesülhet a kedves Olvasó, amelyhez foghatót ritkán ért (érint) meg az Ember. Jó szórakozást.

 http://immanuel.hu/

http://theshackbook.com/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.