Szeptember 14-én indult Sopron városából útjára a nagyjából 800 kilogrammos, 50 cm átmérőjű, mívesen faragott tölgyfadarab. Amit majdnem egy héten keresztül 26 diák húzott és tolt, hogy végül egy csodás szombat délután befusson a székesfehérvári geó főépületéhez.

Jómagam csak közvetetten értesültem az eseményekről, illetve a szombati nap megkoronázásaként a szakestélyen és annak szabadfolyásán tudtam meg több információt a folyamatról. Na meg a hetekkel, hónapokkal korábban keresett rönktoló kocsi révén is. Ez a négykerekű szerkezet ugyanis 2009 óta pihent a Dunaújvárosi Főiskola A épületében, majd a P épület parkolójában. Türelmesen várt, hogy újra „hasznát” vegyék, s ez így is lett.

 Az embert próbáló küldetés – kissé – sajnálatos apropója a székesfehérvári kar leválása az NYME-ről, mivel idéntől az Óbudai Egyetemhez tartozik már. A váltásnak sokkal inkább financiális okai voltak, mint más egyéb…, ugyanakkor az összetartás és a selmeci gyökerek sohasem merülnek feledésbe fejtette ki komolypoharában Engler Péter intézetigazgató-helyettes a szakestély első etapjánba. Több mint valószínű, hogy a fiúk teljesítménye sem fog egyhamar feledésbe merülni, mivel a napokon át tartó küldetésben a miskolci bányász- és gépészhallgatók örök barátságot kötöttek a soproni erdész- és fáshallgatókkal, amelyről órákon át tudnak mesélni és adomázni, amit a szakestélyen meg is tettek.

A történetek vidám is megpróbáltatással teli pillanatait hallhattuk a szakest etalon részegeitől, akik a rönköt tolók voltak, így többek közt az egy főre eső vízhólyagok és vérhólyagok arányáról is szó esett. S az egyéb lelki és fizikai megterheléseket és baleseteket is bekerültek a statisztikába.

Az utolsó pillanatban érkezett módosításnak köszönhetően a szintkülönbségekkel is küzdeni kellett, mivel bizonyos szervek kevéssé támogatták a megmozdulást, így a célig vezető útszakasz egy jelentős része a Bakonyon keresztül vezetett.

De volt példa árvízhelyzetre is még az út elején, amit a baráti összefogás és segítségnyújtás hidalt át, szó szerint. Illetve útközben kiegészült a csapat egy aranyos kiscicával, akinek igazi neve nincs, inkább csak többféle megszólítása, pl.: neogranormon.

A srácok egyéb jellemző kifejezése megmaradt a túrát követően is, ami ha egyszer elhangzott, onnantól kezdve lavinát indítva minden közelben és távolban leledző rönktoló beleüvöltette a levegőbe, hogy: BUSZ! Ennek igen praktikus magyarázata, hogy az út folyamán mindenkinek figyelni kellett a közlekedést és azt kimondani, hogy mezőgazdasági vontató vagy nyergesvontató félpótkocsival kissé hosszabb és bonyolultabb procedúra, így minden jármű egyszerűen buszra kereszteltek, megoldván ezt a problémát.

De volt sok más szöveg is amivel „csajoztak” a fiúk, vagy éppen magukat szórakoztatták csupán. Mivel pontosan idézni nem tudom, ezért meg sem próbálkozom. Majd személyesen lehet érdeklődni az illetékeseknél.

A szombati napon egy kis létszámú dunaújvárosi delegáció is tiszteletét tette a Rönkfogadó szakestélyen (Rönköt tolunk, de nem úgy! szakestély…) s néhány mondatban méltatta ezt a kiváló teljesítményt. Illetve, ha már ott voltunk és egybe esett meglátogattuk a Lecsó fesztivált is, ahol ugyan személy szerint lecsóval nem találkoztam, de volt minden más: kürtöskalács, lufi, koncert, kézművesek és rengeteg érdeklődő.

Örültünk, hogy részesei lehettünk ennek a csodás alkalomnak, és hogy személyesen is találkozhattunk ezekkel a zseniális fiúkkal, tényleg csupán superlativusokban lehet beszélni eme teljesítményről és gratulálni hozzá. Szép volt fiúk!

Jó szerencsét!
Üdv az Erdésznek
Tisztelet a Gépésznek!
Pénzt a Fásnak!

A fotók egy része a Rönktolás 2014 hivatalos oldaláról származik.

További képek a Lecsófesztiválról és néhány pillanat a szabadfolyásról.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.